Az első hűvösebb szeptemberi éjszakák után sokan már menekítenék is a teraszról a leandert, a muskátlit és a citromfát. Mások addig várnak, amíg meg nem érkezik az első fagy. Egyik véglet sem ideális minden növénynél. A teleltetés időpontját ugyanis nem a naptár, hanem elsősorban az adott növény hidegtűrése és az éjszakai hőmérséklet határozza meg.
Ráadásul nem elég egyszerűen bevinni a cserepeket a házba. Más körülményeket igényel egy nyugalmi állapotban telelő leander, egy muskátli és egy télen is lombos citrusféle. Ha megfelelő helyet választunk, visszafogjuk az öntözést és még beköltöztetés előtt átvizsgáljuk a növényeket, tavasszal jóval könnyebb lesz újra életre kelteni a teraszt.
Leander teleltetése: nem kell az első hűvös éjszakán bevinni
A leander jobban viseli az őszi lehűlést, mint ahogy mediterrán megjelenése alapján gondolnánk, ezért szeptember közepén rendszerint még nincs ok arra, hogy automatikusan telelőhelyre kerüljön. A tartós fagyot azonban nem szabad megvárni. A cserepes növény gyökérzete sokkal kiszolgáltatottabb a hidegnek, mint egy talajban élő növényé.
Érdemes az időjárás-előrejelzést figyelni, és akkor megkezdeni a költöztetést, amikor már rendszeresen néhány fok közelébe süllyednek az éjszakai minimumok, illetve fagyveszély körvonalazódik. Nem kell egyetlen októberi dátumhoz ragaszkodni: egy enyhe őszön tovább maradhat kint, korai lehűlésnél viszont hamarabb kell cselekedni.
A leander számára világos, hűvös, fagymentes hely az egyik legjobb téli megoldás. Egy nagyjából 5–10 °C-os világos garázs, veranda, lépcsőház vagy télikert megfelelő lehet. Minél melegebb helyen tartjuk, annál több fényre lesz szüksége, és annál nehezebb valódi nyugalmi állapotban tartani.
Teleltetés előtt nézzük át a levelek fonákját és a hajtásokat is. A pajzstetvek és takácsatkák könnyen beköltözhetnek a növénnyel együtt, zárt helyen pedig gyorsan elszaporodhatnak. A lehullott, beteg leveleket távolítsuk el, és csak egészséges növény kerüljön a többi telelő cserepes mellé.
Az öntözést télen jelentősen vissza kell fogni. A földlabda ne száradjon hónapokra teljesen csontszárazra, de a hűvös telelőhelyen álló leandert nem szabad nyári gyakorisággal locsolni. A tápoldatozást a nyugalmi időszakban hagyjuk el.
Muskátli teleltetése: több módszer közül választhatsz
A muskátli esetében sem érdemes megvárni, amíg egy erős fagy elvégzi helyettünk az őszi visszavágást. A növény ugyan elviselhet rövid ideig hűvös időt, de fagyérzékeny. Mielőtt tartósan fagypont körüli éjszakák érkeznének, a megtartani kívánt példányokat vigyük védett helyre.
A világos, hűvös teleltetés az egyik legegyszerűbb módszer. A növényeket megtisztítva, szükség szerint visszavágva, cserépben tarthatjuk nagyjából 5–10 °C körüli helyiségben. Ilyenkor kevés vizet igényelnek. A cél nem a téli virágoztatás, hanem az, hogy egészségesen átvészeljék a hónapokat.
Ha kevés a hely, az értékesebb vagy különösen szép fajtákból dugványokat is készíthetünk. Az egészséges hajtásvégekből nevelt fiatal növények jóval kisebb helyet foglalnak, mint egy egész nyáron fejlődött nagy muskátli. Tavasszal ezekből új balkonládákat lehet összeállítani.
A futómuskátlinál különösen érdemes átnézni a hosszú hajtásokat, mert a sűrű lombozatban könnyen megbújhatnak kártevők és elszáradt növényi részek. A telelőhelyen időnként ellenőrizzük a cserepeket, és távolítsuk el a sárguló, rothadó leveleket.
Citromfa, mandarin és kumkvat: ezeket ne kezeld úgy, mint a leandert
A citrusfélék teleltetésénél gyakori hiba, hogy ugyanabba a sötét garázsba kerülnek, mint a nyugalomban tartott dísznövények. A citrom, mandarin, narancs és kumkvat örökzöld növény, ezért télen is szükségük van fényre. Egy sötét pincében vagy ablak nélküli garázsban hosszú hónapokon keresztül nem érzik jól magukat.
A legjobb telelőhely számukra világos és hűvös, ugyanakkor fagymentes. Egy világos veranda, télikert vagy nagy ablakos, kevésbé fűtött helyiség megfelelő lehet. A pontos hidegtűrés fajonként és fajtánként eltér, ezért egy citromfát és egy hidegtűrőbb citrusfélét nem érdemes automatikusan ugyanazon hőmérsékleti határ alapján kezelni.
Különösen rossz kombináció lehet a kevés fény és a magas szobahőmérséklet. Ilyen körülmények között a növény tovább próbál növekedni, miközben nem kap ehhez elegendő fényt. Leveleket hullathat, gyenge hajtásokat nevelhet, és a kártevők is könnyebben felszaporodhatnak rajta.
Ha csak fűtött lakásban tudjuk teleltetni, tegyük a lehető legvilágosabb ablakhoz, távol a forró radiátortól. Sötét téli helyiségben növénynevelő lámpa is segíthet. A földjét ilyenkor se tartsuk állandóan vizesen, de a gyökérlabda teljes kiszáradását sem érdemes megvárni.
Begónia, hibiszkusz, angyaltrombita: mi legyen a többi fagyérzékeny növénnyel?
A teraszon gyakran nemcsak muskátli és leander vár költöztetésre. A különböző fagyérzékeny fajokat azonban nem lehet egyetlen teleltetési szabállyal elintézni.
Az angyaltrombita (Brugmansia) nagy mérete miatt külön kihívás. Fagymentes, hűvös helyen erősen visszafoghatja növekedését, és a teleltetéshez szükség esetén vissza is vágható. A növény minden része mérgező, ezért olyan helyen tartsuk, ahol gyerekek és háziállatok nem férnek hozzá.
A gumós begóniánál egészen más a helyzet. A föld feletti részek visszahúzódása után a gumókat szárazabb, hűvös, fagymentes körülmények között lehet átteleltetni. A kínai hibiszkusz ezzel szemben lombos növényként világos helyet kíván; meleg szobában tartva télen is figyelni kell az öntözésére és a kártevőkre.
A fuksziák egy része szintén átteleltethető hűvös, fagymentes helyen. A fajta ismerete itt sem mellékes, mert eltérő lehet a növények hidegtűrése és téli viselkedése.
Teleltetés előtt ezt az öt dolgot érdemes megcsinálni
Nem jó stratégia, ha az első fagyveszélyes este kapkodva behordjuk az összes cserepet a garázsba. A teleltetésre néhány nappal korábban is fel lehet készülni.
1. Vizsgáld át a növényeket. Nézd meg a levélfonákot, a hajtáscsúcsokat és az ágak találkozását. Pajzstetűre, levéltetűre, molytetűre vagy takácsatkára utaló jeleket még a beköltöztetés előtt érdemes észrevenni.
2. Távolítsd el az elszáradt részeket. A beteg leveleknek, elhalt virágoknak és rothadó növényi maradványoknak nincs helyük a telelőben. A nagyobb metszést azonban csak akkor végezzük el ősszel, ha az adott növény ezt jól viseli vagy a helyhiány valóban indokolja.
3. Tisztítsd meg a cserepeket. A kaspó külsején lévő földet, lehullott leveleket és egyéb szennyeződéseket ne vigyük be feleslegesen a telelőhelyre.
4. Csoportosíts a növények igénye szerint. A hűvös nyugalmat kedvelő leander, a fényigényes citrus és a melegebben tartott hibiszkusz nem feltétlenül ugyanabba a helyiségbe való.
5. Télen se feledkezz meg róluk. Néhány hetente ellenőrizd a föld nedvességét, a leveleket és a hajtásokat. Egy időben felfedezett kártevő vagy rothadó rész sokkal könnyebben kezelhető, mint amikor tavasszal már az összes egymás mellett telelő növény érintett.
Tavasszal pedig ne fordítsuk meg egyik napról a másikra a folyamatot. A hónapokig bent tartott növényeket fokozatosan szoktassuk vissza a közvetlen napsütéshez és a kültéri hőmérséklethez. A túl korán kivitt citromfát vagy leandert egy késői fagy károsíthatja, az erős tavaszi nap pedig megperzselheti a bent fejlődött leveleket. Néhány napos vagy hetes fokozatos átmenettel sokkal jobb állapotban kezdhetik meg az új szezont.
Fotó: Magnific
