Ősszel könnyen előfordul, hogy egyszerre több alma érik be, mint amennyit süteményhez, kompóthoz vagy egyszerűen frissen meg tudunk enni. A kissé szépséghibás, túl apró vagy már puhulni kezdő gyümölcsöt sem kell veszni hagyni: házi almalé készítéséhez nem a legtökéletesebb külsejű almákra van szükség. A romlott, penészes részeket viszont nem elég kivágni; az ilyen gyümölcsöt ne használjuk fel.
Az almalé készítése házilag többféleképpen megoldható. Kis mennyiségnél elég lehet egy gyümölcscentrifuga, nagyobb adaghoz viszont daráló és prés sokkal praktikusabb. Az sem mindegy, milyen almát választunk, hiszen egy kifejezetten édes fajta levéből egészen más ital készül, mint savanykásabb gyümölcsből. Ha pedig nem néhány napon belül akarjuk elfogyasztani, a tartósításról is gondoskodni kell.
Milyen almából lesz igazán jó almalé?
A legjobb eredményt általában nem egyetlen fajta adja, hanem több alma keveréke. Az édesebb és savasabb gyümölcsök együtt kiegyensúlyozottabb ízt adhatnak, ráadásul így a kertben termő különböző fajtákat is egyszerre fel lehet használni.
Édesebb alapnak jó lehet például a Gala, Golden Delicious vagy Jonagold, míg savasabb karaktert adhat a Granny Smith vagy más savanykásabb alma. A Jonathan szintén jó választás lehet, ha élénkebb ízt szeretnénk. Nem szükséges azonban fajták után vadászni: érdemes először kis adaggal kipróbálni azt, ami rendelkezésre áll, majd az íz alapján változtatni az arányokon.
A lehullott alma egy része is felhasználható, amennyiben egészséges. A megnyomódott részeket vágjuk ki, a gyümölcsöt pedig alaposan mossuk meg. Penészes, rothadó vagy erjedésnek indult almából ne készítsünk levet.
Gyümölcscentrifuga, gyümölcsprés vagy egyszerű fazék?
Néhány kilogramm alma feldolgozásához a gyümölcscentrifuga a legegyszerűbb. Az almát megmossuk, a géphez megfelelő méretű darabokra vágjuk, majd kinyerjük a levét. A magház eltávolítása a készülék típusától és a feldolgozás módjától is függhet, ezért a gép használati útmutatóját érdemes követni.
Nagyobb mennyiségnél már egészen más a helyzet. Egy-két láda almánál a gyümölcsdaráló és gyümölcsprés jóval hatékonyabb lehet. A gyümölcsöt először durvára zúzzuk, majd a pépből préseljük ki a levet. Minél egyenletesebben van felaprítva az alma, annál könnyebb lehet a préselés.
Prés nélkül is készülhet almás ital: a feldarabolt gyümölcsöt kevés vízzel puhára lehet főzni, majd szűrni. Ez azonban már nem ugyanazt a friss, préselt almalé-jelleget adja, hiszen a hozzáadott víz és a hőkezelés is változtat az ízen. Ha valódi, töményebb almalevet szeretnénk, a préselés vagy a centrifugálás jobb módszer.
Mitől barnul meg, és kell-e cukor az almalébe?
A frissen vágott alma levegővel érintkezve gyorsan barnulni kezd, és ugyanez történhet a levével is. Ez természetes folyamat. Ha világosabb színt szeretnénk megőrizni, kevés citromlé vagy aszkorbinsav segíthet lassítani a barnulást.
A citromlével óvatosan bánjunk, mert nagyobb mennyiségben az ital ízét is megváltoztatja. Először érdemes egy kisebb adag levet ízesíteni, majd megkóstolni. Sokszor egyébként nincs szükség semmilyen kiegészítésre.
Cukrot sem kötelező hozzáadni. Érett, megfelelően összeválogatott almából önmagában is édes lé készülhet. Ha túl savanyú lett, először inkább egy édesebb alma levével próbáljuk kiegyensúlyozni. Így megmarad az ital természetes almaíze, és nem egyszerűen cukrosabb lesz.
Ha télire tennéd el, a tisztaság és a hőkezelés a kulcs
A frissen préselt almalé romlandó, ezért hűtőben is csak rövid ideig tárolható. Ha hónapokra szeretnénk eltenni, biztonságos tartósítási módszerre van szükség. Otthoni körülmények között erre a pasztőrözés az egyik kézenfekvő lehetőség.
A levet szűrés után tiszta edényben felmelegítjük, majd alaposan megtisztított, hőálló üvegekbe töltjük és megfelelően lezárjuk. A cél a kórokozók számának csökkentése úgy, hogy közben az italt ne főzzük hosszasan. A pontos hőmérséklet és idő betartásához konyhai hőmérő nagy segítség, tartósításnál pedig érdemes bevált, ellenőrzött befőzési eljárást követni.
A palackok, kupakok, tölcsér és minden más eszköz tisztasága különösen fontos. Ha a lezárt üveg később szivárog, a kupak felpúposodik, pezsgés, szokatlan szag vagy más romlásra utaló jel jelentkezik, a levet ne fogyasszuk el.
Alternatíva a fagyasztás. Ebben az esetben a friss levet fagyasztásra alkalmas edényekbe tölthetjük, de hagyni kell helyet a folyadék tágulásának. Kisebb adagokban lefagyasztva csak annyit kell később kiolvasztani, amennyit rövid időn belül elfogyasztunk.
Ne dobd ki automatikusan a préselés után maradó almapépet
Préselés után meglepően sok rostos almatörköly maradhat vissza. Ha tisztán dolgoztunk, és a maradék friss, egy részét még felhasználhatjuk. Kerülhet például süteménytésztába, zabkásába vagy házi gyümölcsös müzliszeletbe. Fahéjjal együtt különösen jól működik.
A nagyobb mennyiségű maradék a komposztba is kerülhet, ahol már nem hulladék, hanem értékes szerves anyag. Így egy nagyobb adag alma feldolgozásakor nemcsak több üveg ital készülhet, hanem a visszamaradó gyümölcshús jelentős része is hasznosulhat.
Az almalé készítése házilag nem igényel saját almáskertet vagy több láda feldolgozásra váró gyümölcsöt. Néhány kilogramm almából gyümölcscentrifugával is készíthetünk friss levet, nagyobb adagokhoz pedig már érdemes prést használni. Az ízzel is bátran lehet kísérletezni: az édesebb és savanykásabb fajták arányának változtatásával minden alkalommal kissé más karakterű ital születhet. Ha pedig megtaláltuk a kedvenc összeállításunkat, nem kell megvárni hozzá a következő nagy almaszüretet – házi almalevet egyszerűen azért is érdemes készíteni, mert szeretjük frissen, a saját ízlésünk szerint elkészítve.
Fotó: Magnific
