A vállalati napelemes beruházásoknál egyre gyakrabban merül fel a következő kérdés: ha napközben már olcsón termelhető villamos energia, érdemes-e akkumulátorban eltárolni azt az időszakot, amikor a cégnek valóban szüksége van rá? A válasz nem egyszerűen attól függ, mennyibe kerül az akkumulátor. A megtérülést elsősorban a vállalkozás fogyasztási profilja, a napelemes termelés időbeli lefutása és az határozza meg, milyen értéket tud teremteni a tároló minden egyes töltési-kisütési ciklussal.
Az első kérdés nem az akkumulátor mérete, hanem a terhelési görbe
Egy pékség, hűtőház és irodaház teljesen eltérően használja az energiát. Ha a fogyasztás jelentős része délelőtt tíz és délután négy óra között jelentkezik, a napelem termelése eleve közel esik az igényhez. Ebben a helyzetben az akkumulátor kevesebb energiát tud „megmenteni”, mert a termelés nagy részét a cég azonnal elfogyasztja.
Más a helyzet egy olyan üzemben, ahol a gépek délutáni vagy esti műszakban is futnak. Ha délben jelentős napelemes többlet keletkezik, este pedig magas a hálózati vételezés, a tárolásnak világos üzleti szerepe lehet.
Ezért egy komoly beruházási döntéshez legalább negyedórás vagy órás fogyasztási adatokat kell vizsgálni. A havi villanyszámla túl durva képet ad: nem mutatja meg, mikor fogyasztja el a vállalat az energiát.
Az önfogyasztás növelése önmagában még nem biztos, hogy elég
A legegyszerűbb számítás szerint az akkumulátor nappal eltárolja a napelem többletét, este pedig kiváltja a hálózatból vásárolt villamos energiát. Ez azonban csak akkor értékes, ha a két energia közötti árkülönbség kellően nagy.
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás naponta 200 kWh olyan napelemes többletet termel, amelyet akkumulátor nélkül alacsony értéken tud csak hasznosítani, este viszont ugyanekkora mennyiséget magasabb áron vásárol vissza a hálózatból. Itt már kiszámítható, mennyit ér egy ciklus.
A képletből azonban le kell vonni a töltési és kisütési veszteséget, valamint azt is, hogy az akkumulátor élettartama véges. Ha egy rendszer például több ezer teljes ciklust képes teljesíteni, minden ciklus valójában felhasznál egy kis részt a beruházásból. Nem az számít tehát, hogy „ingyen napenergiát” tárolunk, hanem hogy mennyi nettó pénzügyi értéket termel egy ciklus.
A csúcsterhelés levágása gyakran többet ér, mint maga az energiatárolás
Ipari és nagyobb kereskedelmi fogyasztóknál az akkumulátor egyik legérdekesebb feladata a rövid ideig jelentkező teljesítménycsúcsok csökkentése lehet.
Képzeljünk el egy üzemet, ahol több nagy villamos motor egyszerre indul el, vagy egy logisztikai telephelyet, ahol sok elektromos jármű töltése egy időben kezdődik. A hálózati teljesítményigény rövid időre erősen megugorhat, miközben a nap nagy részében jóval alacsonyabb szinten marad.
Egy megfelelően vezérelt akkumulátor ezeket a csúcsokat részben saját energiából fedezheti. Így nem feltétlenül az elfogyasztott kilowattórák száma csökken látványosan, hanem a hálózattal szembeni maximális igény.
Bizonyos üzleti helyzetekben ez nagyobb megtakarítást hozhat, mint a klasszikus „délben töltünk, este kisütünk” modell.
A túl nagy akkumulátor gyakran rosszabb beruházás
Könnyű arra jutni, hogy ha 200 kWh tároló jó, akkor 500 kWh még jobb. A valóságban a kihasználatlan kapacitás drága.
Ha egy akkumulátor naponta csak 30–40 százalékig töltődik fel, a beruházó olyan cellákért fizetett, amelyek ritkán dolgoznak. Ugyanez történik akkor is, ha az esti fogyasztás nem elég nagy a rendszer rendszeres kisütéséhez.
A méretezésnél ezért nem éves átlagtermelésből kell kiindulni, hanem tipikus napokból és szezonokból. Más mennyiségű többlet keletkezik júniusban, mint novemberben, és más lehet a fogyasztás munkanapon, hétvégén vagy leállás alatt.
A jó akkumulátor nem a lehető legnagyobb, hanem az, amelyik rendszeresen dolgozik.
A vezérlés legalább olyan fontos, mint maga a hardver
Egy energiatároló önmagában csak egy drága energiaraktár. Az üzleti értéket az irányítás teremti meg.
A vezérlőrendszernek el kell döntenie, mikor töltsön napelemből, mikor tartson vissza kapacitást egy későbbi csúcsterhelésre, mikor érdemes kisütni, és milyen minimumtöltöttséget kell fenntartani. Ha a vállalkozásnál változó tarifa, időjárásfüggő termelés vagy elektromos járművek töltése is jelen van, a döntési logika gyorsan összetetté válik.
Egy rosszul programozott rendszer akár el is ronthatja a megtérülést: délelőtt feltölti az akkumulátort hálózatról, délben pedig már nincs hely a napelemes többlet számára.
A beruházás előtt három külön megtérülést kell számolni
Egy vállalati akkumulátor üzleti értéke ritkán egyetlen forrásból áll. Célszerű külön kiszámolni az önfogyasztás növeléséből, a csúcsterhelések csökkentéséből és az esetleges tartalék- vagy üzembiztonsági funkcióból származó értéket.
Egy élelmiszeripari üzemben például már néhány rövid áramszünet elkerülése is jelentős értéket képviselhet, ha egy leállás selejtet vagy hosszú újraindítási folyamatot okoz. Egy egyszerű irodaháznál ugyanez a funkció jóval kevesebbet érhet.
Az akkumulátor tehát nem automatikus kiegészítője a napelemnek. Akkor válik jó beruházássá, ha a vállalkozás pontosan meg tudja nevezni, mely órákban, milyen hálózati vagy termelési problémát old meg, és abból évente mennyi pénzügyi érték keletkezik.
Fotó: Magnific
