A lakásban felhasznált vegyszerekkel (festékek, lakkok, ragasztók) nem csak magunknak, hanem születendő gyermekünknek is ártunk! A lakás légterét terhelő vegyi anyagok a születés előtt (az édesanya szervezetén keresztül) és a születés után egyaránt ártanak gyermekeinknek. A szülőkről nem is beszélve…

A veszélyt csak tetézi, hogy a legtöbb helyen az új családtag megszületése előtt lázas festésbe- bútorvásárlásba kezd a család.

Ajánlatos tehát a gyermekszobában -és a lakásban másutt- esedékes festést, parkettázást, lakkozást csak a legszükségesebb esetekben elvégezni, illetve veszélytelen és oldószermentes natúr termékeket választani, melyekkel nem mérgezzük magunkat és gyermekeinket. Emellett figyeljünk oda, hogy a legkevesebb műszálas kiegészítővel és ruhával vegyük körbe csöppségeinket.

Mindez természetesen extra terhet ró az egyébként is túlterhelt szülőkre, de a tudatos életmód később megtérül.

A LARS-tanulmányról röviden:

(Leipzig Allergy High-Risk Children Study)

A kültéri légszennyezők, mint pl. az autók kipufogógázaival a levegőbe kerülő kén-dioxid, korom, különböző aromás vegyületek káros hatásai az emberi szervezetre már régóta ismertek, ezek belélegzés révén különféle légúti betegségek, pl. asztma, bronchitis előidézői lehetnek. Keveset tudunk viszont azokról a légszennyezőkről, amelyek a lakásban mérgezik a levegőt, így komoly veszélyt jelentenek az 0-3 éves gyermekekre, akik akár napi 20-22 órát is a szobában töltenek.

A lakás levegőjében megtalálható illékony szerves anyagok (angol elnevezésük -volatile organic compound- után rövidítve: VOC) eredete sokféle lehet: származhatnak az építési anyagokból, a padlószőnyeg ragasztójából, a falfestékből, a padlólakkból, bútorkezelő szerekből valamint a dohányfüstből. A születés előtt (közvetetten) és után belélegzett dohányfüst okozta légúti betegségekről számos adat áll a kutatók rendelkezésére, de a festékekből felszabaduló káros anyagok hatását mindeddig nem vizsgálták.

Német kutatók 1995 márciusában a Lipcsei Egyetem Gyermekkórházában vizsgálatot indítottak arra vonatkozóan, hogy a babaszoba falának festése milyen egészségügyi kockázatokat rejt magában az újszülöttekre a baba egyéves koráig. A kutatásban 475 gyermek vett részt a terhesség utolsó szakaszától.

A vizsgált gyermekeket három csoportba osztották:

  1. születéskor a köldökzsinórvérben mért magas allergén-antitest szintű újszülöttek,
  2. legalább két allergiás családtaggal rendelkező újszülöttek,
  3. 1500-2500 g súlyú újszülöttek.

A Lipcsei Egyetemi Kórházban részletes légúti és allergológiai vizsgálatot végeztek a gyermekek születésekor, 6 hetes és 1 éves korukban, ezzel párhuzamosan a szülők mindhárom alkalommal a lakás festésére, padlókezelésére, és dohányzásra vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki, a lakások levegőjét gázkromatográfiás módszerrel analizálták

A vizsgálat kiértékelése egyértelműen kimutatta, hogy a lakás levegőjébe a felújítások (festés, padló- vagy padlószőnyeg-fektetés, új bútorok) révén bekerült VOC-ok (nonán, dekán, undekán, dodekán, sztirén) megnövelik a nehézlégzés, és az obstruktív bronchitis kialakulásának valószínűségét, ami a az egyéves korban még nem diagnosztizálható allergia és asztma előhírnökeinek tekinthető.

Forrás:

Ulrike Diez, Toblas Kroeßner, Martina Rehwagen et al: Effects of indoor painting and smoking on airway symptoms in atopy risk children in the first year of life results of the LARS-study; Int. J. Hyg. Environ. Health 203, 23-28 (2000)

  • naturahome