A meleg tavaszi napokkal előtérbe kerülnek kerti terveink.

Gyermekkoromban plédekből, ágakból készítettünk kuckót magunknak a nagyszülők kertjében. Berendeztük otthonosan, volt benne minden, ami a kényelmünket szolgálta.

Ha esett az eső, akkor a tornácra költöztettük és arról álmodoztunk, hogy házikót építünk a fán, védelmet adó tetővel, felhúzható kötélhágcsóval.

Ezek az álmok ilyenkor újra előjönnek, szülőként a motivációk erősebbek.

Meglepetésnek szánni szóba sem jöhet, csakis közös tervezgetés és megvalósítás eredménye lehet. A manó-lakók szükségletei, kívánságai alakítják ki majd, mint egy jó otthont a használója igényei.

Még azon gondolkodunk, hogy hol legyen, miből készüljön.

Nem szeretnénk a lusta kismalac hibájába esni, ezért jól átgondoljuk és megfontoljuk a lehetőségeket.

Épüljön fára? Mint egy fészek? Vagy Csipike módjára a nagy odvas fa törzsébe?

Deszkából készüljön ablakkal, ajtóval?  Legyen földház, gyeppel a tetején? Manós legyen vagy a technika összes eszközét használjuk fel: csörlős emelő, felhúzható kötélhágcsó, kötélpálya és távbeszélő.

Mennyi lehetőség! Mennyi eldöntendő kérdés…..

Buzogány Ildikó, bútor és belsőépítész tervező, tanácsadó

Tanácsot vagy belsőépítészeti tervezést szeretnél valaki olyantól, aki jól ismeri a természetes anyagokat? Írj bátran!

  • naturahome