Kímélő recepteket keresgéltem a karácsonyi fogások kavalkádja után, de a legtöbb helyen valamiért megakadtak a csirkemellet csirkével recepteknél: juhtúrós-medvehagymas rántott csirkemell, pórés túróval töltött csirkemell, zöldséges csirkecomb… bahh mily unalmas.

[three_fifth]4482a72b8c17b106e6160783b52e3f98[/three_fifth] [two_fifth_last]

Viszont volt egy recept, ami a maga puritánságával felkeltette az érdeklődésemet: a köménymagleves. Mint kiderült, a köménymag az egyik olyan fűszerünk, amelyben szinte az összes vitaminunk megtalálható, ezen kívül pedig tartalmaz magnéziumot, káliumot, kalciumot és vasat is. Ráadásul a bélrendszeri gondok gyógyítására is kiváló és szinte az összes emésztési zavar ellen nyugodtan alkalmazható.[/two_fifth_last] [three_fifth]

A köményen túl természetesen minden fűszert nagy becsben tartok, hiszen segítségükkel igen változatos ízvilágú vacsorák varázsolhatók az asztalra: per pillanat fegyvertáramban ezek lapulnak: kurkuma, curry, borsikafű, bazsalikom, oregánó, kakukkfű, borókabogyó, chili, garam masala, fekete, fehér, szegfű- és rózsabors, rozmaring, tárkony, koriander… Itt ajánlanám figyelmetekbe Divakaruni, Chitra Banerje: A fűszermesternő című könyvét, engem anno elbájolt.[/three_fifth]

[two_fifth_last]4482a72b8c17b106e6160783b52e3f98[/two_fifth_last]

Eme kis gasztrokitérő után pedig nézzük, a fentiek alapján milyen is számomra egy igazi boszorkánykonyha: a hely, ahol összegyűlünk, kevergetünk- kavargatunk, sztorizgatunk, eszegetünk, beszélgetünk, csipegetünk, vagy akár játszunk. Itt történik a mindennapi alkímia és varázslat: a sütőben, a serpenyőben, az asztalnál, az éjféli koktél a bárpultnál. Emlékszem, hogy gyerekkoromban anyukámék is -szinte első helyiségként- a konyhát alakították át: a kis négyszögletes asztal helyére egy nagy ovális került, a sütős- főzős, mosogatós szekció elé békebeli bontott téglákból emelt térelválasztó falat emeltek, a tetejére pedig vastag tölgyfadeszka került: ebből lett a “bárpult”.

[three_fifth]

A mennyezetről két bambuszroló lógott, amit végszükség esetén (értsd: ha a mosogatnivaló kicsi jobban összegyűlt, és netán váratlan vendégek érkeztek) leeresztettük. Ha anya pogácsát csinált, én is kaptam egy kis fa lócát és sodrófát, meg egy darabka tésztát, hogy aztán nyakig ragacsosan fejezzem be a művemet. A leckéket is a konyhaasztalnál írtuk. A tesóimmal itt alkottunk a sógyurmákból, később pedig hatalmas kártyapartik kerekedtek. A szomszéd néni – szinte rituális jelleggel- ide vonult el anyával kávézni hétvégenként, olyankor hagytuk őket, hadd beszéljék meg a lelki dolgaikat. Hiszen az asztalnál nem csak az étkeket rágjuk meg, hanem a hosszú nap után a velünk történt dolgokat, eseményeket is.

A konyha tehát az otthon egyik fő központi helye, ahol számomra jól megfér együtt dédmamám fa vágódeszkája a tableten levő receptes könyvemmel. És minél több természetes anyag, tér és fény vesz körbe itt is, annál jobban esik a receptek közül elővarázsolni azt, amit úgy kívánunk- jelen esetben az oly egyszerű köménymaglevest. [/three_fifth][two_fifth_last]4482a72b8c17b106e6160783b52e3f98[/two_fifth_last]

[one_half]4482a72b8c17b106e6160783b52e3f98[/one_half][one_half_last]4482a72b8c17b106e6160783b52e3f98[/one_half_last]

  • naturahome